Egy éven belüli eladás és vétel:
*“Ha a lakásvételt és eladást egy éven belül bonyolítjuk le, azaz a másik
lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladjuk az
illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve
értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden
egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a
fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen
értékesítést lehet figyelembe venni. Az illetékalap-kedvezmény csak magánszemély
esetében alkalmazható, több eladás és vétel nem vonható össze, kivéve, ha
ugyanazon lakástulajdont több részletben (tehát több szerződéssel) vásárolunk
meg vagy adunk el. A jogszabály ugyanis nem a jogügyletek, hanem a lakások
számához köti a kedvezményt. Fontos továbbá, hogy csak azonos jogok vétele és
eladása esetén élhetünk a kedvezménnyel, azaz ha például tulajdonjogot adunk el
és tulajdonjogot vásárolunk. Haszonélvezeti jog esetében ugyanazon tulajdonosnak
és haszonélvezőnek kell az eladói és a vevői pozícióban is állnia. Az
illetékjogszabály eltér az adójogszabálytól, azaz az eladónak és a vevőnek
azonos személynek kell lennie, így például ha gyermekünk nevére vásárolunk, az
általunk eladott lakás értéke nem számítható be!
A méltányossági kérelem
Lakás vagy más rendeltetésű ingatlan vásárlása esetén - hacsak nem
részesülhetünk mentességben -, bizony igen megterhelő a nagy összegű illeték
rövid időn belüli megfizetése. Ilyen esetekre azonban vannak fizetéskönnyítési,
méltányossági lehetőségek is, mint a fizetési halasztás és részletfizetés. A
kérelmet írásban kell benyújtani, 1500 forintos illetékbélyeggel. Pozitív
válaszra akkor van esély, ha igazolt vagy valószínűsíthető, hogy az illeték
azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményekre is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene. A
részletet vagy halasztást már megállapított illetékre lehet kérni, nincs tehát
értelme a kiszabást megelőzően beadni a kérelmet. A kérelemben pontosan meg kell
jelölnünk, hogy mit kérünk - hány havi halasztást vagy részletet, kamatmentesen
kérjük-e, illetve milyen jövedelmi-vagyoni viszonyokkal rendelkezünk. Célszerű a
kamatmentességet kérni, és a kérelemhez jövedelemigazolás is csatolandó. Az
illetékhivatalnak arra is van joga, hogy a már megállapított illetéket a
kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire,
vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés
körülményeire figyelemmel mérsékelje vagy elengedje. Mivel ez a lehető
legnagyobb kedvezmény, amit az illetékhivatal adhat, az indokolásának
részletesebbnek kell lennie (ugyancsak 1500 forint illetékbélyeg ragasztandó rá,
de lehet költségmentességet is kérni). E kérelmet az alapkérelembe kell
belefoglalni, és azt is számításba kell venni, hogy a hivatal e kivételes
lehetőséggel csak igen indokolt esetben él. Az elutasító határozat ellen
fellebbezésnek van helye.
Illetékalap megállapítása
A fizetendő vagyonszerzési illeték mindig valamely érték - a bejelentett, vagy
az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték, illetve haszonélvezeti jog
esetében a számított érték -, és a törvényben meghatározott illetékkulcs
szorzata. Mindezekből következően cseppet sem mindegy, hogyan kerül
megállapításra a forgalmi érték. A forgalmi értéket mindig az illeték fizetésére
kötelezett fél köteles bejelenteni, így a szerződésben mindig meg kell jelölni,
ellenkező esetben a hivatal úgyis nyilatkozattételre hív fel. Az adásvételi
szerződésben a forgalmi érték a vételár, egyéb visszterhes szerződésben pedig
(tartási, életjáradéki, ajándékozási) a felek által meghatározott érték. Az
illetékhivatalnak minden esetben az azon a napon fennálló forgalmi értéket kell
vizsgálnia, illetve megállapítania, amikor az ügy iratai hozzá beérkeznek. Első
pillanatra ez hátrányosnak tűnik, hiszen számos esetben a hivatalok késedelmes
ügyintézése e napot befolyásolja (például bizonyos földhivatalok köztudomású
lemaradása). Erre vonatkozik az illetéktörvény azon szabálya, hogy ha e
késedelem a hat hónapot meghaladja, és az illetékhivatal a bejelentett értéknél
magasabb értéket állapít meg, a megállapított értéket mérsékelni kell a
mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50
százalékkal. Az illetékhivatal egyebekben a forgalmi értéket helyszíni szemle,
összehasonlító értékadatok alapján, illetve az ügyfél nyilatkozata ismeretében -
szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg. Az összehasonlító
értékadatok közül mérlegelni köteles a település, illetve annak kisebb egysége
(kerület) legalább 2 évet átfogó érték-meghatározóit, mint: a területen
folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat vagy annak teljes hiányát,
az ennek megfelelő értékadatokat, a térség értékadatait, a vizsgált ingatlanhoz
térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés adatait. Összehasonlítani
elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen
összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a
térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is
felhasználhatók. Az illetékhivatalt a forgalmi érték megállapításában - a
bíróság határozatán kívül - semmi sem köti, így a szerző által készíttetett
ingatlan-értékbecslői vélemény sem. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvről
másolat kérhető, míg a teljes iratanyagunkba való betekintést az összehasonlító
értékadatok tekintetében az adótitokról szóló rendelkezések korlátozzák. Az
illetékhivatal által megállapított forgalmi érték természetesen fellebbezhető a
fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül.”